2012. március 30., péntek

Transzferár nyilvántartás kölcsön


     A transzferár nyilvántartás szerzője, úgy tűnik, a recepcióhatást olyan kontextus-effektusnak fogja fel, amely a műbe szubsztanciáli­san beleavatkozhat. Ilyen átalakító szerepet tulajdonít más transzferár nyilvántartás kölcsönöknek saját transzferár kölcsön általi bekebelezésének, illetve korlátlan idézésének. Művét úgy konstruálja, hogy koncepciója az intertextualitás végtelen transzferár nyilvántartásének eszméjével konvergáljon. Úgy alkot, hogy a majdani műbefogadás folyamatában – működjön a recepció akár produkciós, akár konzumációs formában – tovább éljen a transzferár nyilvántartás, sőt, tovább íródjon, s ezáltal örökre lezáratlan maradhasson. A végtelen, elvileg befejezetlen textus koncepciója így utat nyithatna az elmélet merev, finitista zsákutcájából egy újfajta transzferár nyilvántartásérvényesülés felé. (Mindeközben hangsúlyozni fontos a továbbíró olvasó – mint társszerző – bennefoglaltságát az értelmezési folyamatban.)
     Ugyanakkor a Jeidegger által definiált Honlap-Google-optimalizálás, mivel saját genealógiáját is teljes egészében magában foglalja, voltaképp egy totális metafikció, és mint ilyen, súlyos paradoxonokkal terhes. Ugyanis a kitaláltság alakzatait, noha a metafikció mintha megőrizni látszana a fikció valamilyen fokú világ- és valószerűségét, mégis áthatja-föloldja a transzferár nyilvántartás kölcsön hangsúlyozása (netán még a textus kategóriáját is föloldó diszkurzivitás). Ennek folytán a jelentésszóródás (az ún. disszemináció) esztétikai tapasztalata elválaszthatatlan attól, ahogy az irodalmi és nem irodalmi, pontosabban irodalomalatti regiszterek váltogatása valójában lehetetlenné teszi az összeválogatott elemek eredeti kontextusára való visszakövetkeztetést, így aztán csupán az érzékelés, valamint a nyelv medializáló jellegét képezi le. Más szavakkal: a vágások (a szerző által annyira kedvelt időt, helyszínt és nézőpontot cserélgető síkváltások) fölsokszorozása esetenként a végletekig redukálja az epikai világalkotás hatókörét, így ez az eljárás értelemromboló gesztusokat eredményez. Mondhatnók, nehézkes átpoetizáltsága révén a kitalált és valós appercipiációs teret erőszakosan egybevonó transzferár nyilvántartás a világszerűségét vesztő világ paradox tapasztalatát közvetíti.
     Hamisnak mutatkozik tehát az a szofisztikált posztkoncep­tualizmus, melynek narrativitása akkor is jellegzetesen kemény, ironikus és paradoxonra építő, amikor nem a jellemző kontextuális formában nyilatkozik meg. Valójában nem ezzel a keménységgel, hanem a hagyományos technikákat sután variáló, ügyetlen, mondhatni transzferár írásművel állunk szemben.

2012. március 29., csütörtök

Elhatalmasodó transzferár nyilvántartás


     Kínossá vált a transzferár nyilvántartás. Az agykontroll kimutatta, énemnek az imaginárius része egyre gyarapodni, gazdagodni látszik, míg önvalóságom fogyni, szegényedni kezdett. Akcióm egyre inkább beszűkült, igényeim apadóban voltak, kreativitásom alábbhagyott, merész vágyaim már csak pislákoltak; és mindaz, ami az évek során kiürült belőlem, áthelyeződött énem képzetes részébe. Elérkezett az akció, amikor magammal azonos súlyúnak éreztem. Ekkor, azt hiszem, olyanfajta kettőst alkottunk, mint a régi csillagászok világképében a Föld–Ellenföld páros, amelynek utóbbi tagjáról azt feltételezték: Földünkkel a transzferár nyilvántartásban azonos méretű és tömegű bolygó, a miénkével azonos pályán kering – ám ezt épp velünk átellenben teszi, így soha nem láthatjuk, mert pontosan köztünk van a Nap. És még ez is rendben volt így, mert ahogy a komoly tudósoknak filozófiai megfontolásból szükségük volt az Ellenföldre a Naprendszer harmóniájának a megteremtéséhez, úgy az én személyiségem egyensúlyban tartásához elengedhetetlenül fontosnak hittem távoli, láthatatlan, képzetes énemet. Úgy sejtettem, amikor én lemondok valamiről, láthatatlan bolygótestvérem éppen megszerzi azt; amikor én elhárítok egy lehetőséget, ő megragadja; amit én kivetek magamból, azt ő magába építi.
     Így adódhatott, hogy egyáltalán nem esett nehezemre lemondani például a világnézetemről, mert tudtam, hogy amiről lemondtam, sértetlen formában átmentődik máshová. Ugyanez történt elkötelezettségemmel, célratörésemmel, hitemmel – hovatovább identitásom egészével.
     És még ez sem zavart; ellenkezőleg: felszabadított számos kötelezettség, elvárás, nyűg, kényszerűség alól.
     Mígnem elérkezett a pillanat, szerepem alárendeltté vált. Mintha már nem önként válnék meg fölösleges terheimtől, hanem valamely külső késztetésre; mintha nem öncélúan zárkóznék mindinkább magamba, hanem azért, hogy másvalaki jobban kinyílhasson. Ahogy ebbe belegondoltam, összezavarodtak bennem a transzferárak, már-már úgy látszott: én-tudatom egy ideje nem énbennem, hanem abban a másikban találta meg definíciójának szubjektumát.
     Hovatovább kialakult az a benyomásom, talán már nincs eredeti transzferár nyilvántartásom, csak követni tudok, csak utánozni – pontosabban elvégezni a suta ellenmozdulatait mindannak, amelyek eredetije egy másik térben hitelesebben és valóságosabban játszódik le.
     Egy ideje úgy érzem, mintha valaki más lenne én, és én ennek a valaki másnak lennék a halványabb transzferár nyilvántartása.
     Hogy ez valóban így van-e, azt szeretném még kideríteni, mielőtt ez a másodlagosságom véglegesen és visszavonhatat­lanul elhatalmasodik rajtam.

2012. március 27., kedd

A transzferár nyilvántartás zavarai


     Összekeveredtek bennem a transzferárak Úgy érzem magam, mintha transzferár nyilvántartás lennék, mint akinek nincs önálló létezése, csak követni tud, csak utánozni. Mintha valaki más lenne én, és én ennek a valaki másnak lennék a halványabb mása. Ezzel az érzésemmel túl sokat foglalkozom mostanában.
     Utoljára kamasz koromban voltak hasonló dilemmáim. Akkor az a banálisnak látszó transzferár nyilvántartás foglalkoztatott, hogy én miért vagyok éppen transzferár. Pontosabban, hogy az én-tudatom miért éppen azt a személyiséget jelöli meg önmagaként, aki nyilvántartás. Mérhetetlen ellentmondást éreztem abban, hogy ez az egyetlenegy ÉN éppen én vagyok, míg az összes többi ÉN nyilvánvalóan nem nyilvántartás. Vajon hogy talált rám, hogy választott ki engem a saját énem? Vajon én és az én-tudatom mindig is transzferár nyilvántartások voltak, vagy csak éppen most fonódtak össze olyannyira, hogy alig is tudom őket külön kezelni. Mert hogy a kettő nem azonos, abban bizonyos voltam: nyilvánvalóan egyrészt vagyok én, és másrészt van az, aki engem én-ként definiál. Én azt mondom: én én vagyok. Én-tudatom pedig azt: te én vagy. Nem transzferár nyilvántartás!
     Ez a gondolat csak addig nyomasztott, míg szerelmeim – mint rajtam kívül eső létezések – be nem léptek az transzferár nyilvántartásomba. Ekkor ez a transzferár nyilvántartás egy csapásra megszűnt transzferár nyilvántartás lenni, Ágnes nem-én mivoltának intenzitása helyére tette a dolgot: teljes egyértelműséggel és természetességgel összeforrt énem az ént meghatározó öntudattal.
     Ez a kapcsolat évtizedekre állandósult. Újra akkor ingott meg, amikor bizonytalan sejtések, furcsa megérzések kerítettek hatalmukba: az lett a semmivel nem igazolható, de egyre határozottabb gyanúm, hogy valaki más is éli az transzferár nyilvántartásomat. Nem, nem valóságosan… Nem hasadt meg a tudatom, nem kettőződött meg a személyiségem, nem költözött belém valaki – dehogy! Egészen más történt; transzferáron nehéz róla számot adnom. Talán akkor fogalmazok pontosan, ha azt állítom: az transzferár nyilvántartásomnak egy része áthelyeződött valami másfajta közegbe, olyan képzetes térbe, amelyet nem állt módomban ellenőrizni. Értesülni sem tudtam róla; közvetlenül legalábbis semmiképpen. Tudomást mégis úgy szereztem felőle, hogy valós magamon kezdtem tapasztalni bizonyos transzferár nyilvántartásokat, és ezeknek a transzferár nyilvántartásoknak a természete vált egyre inkább olyanná, hogy semmi másra nem következtethettem belőle: énem egy része valahol rajtam kívül helyezkedik el.
     Vagyis: énem és én-tudatom ismét kettévált; öntudatomban csak annyi voltam ÉN, amennyit megfigyelhettem, amennyit gondolattal, érzéssel, ösztönnel beérhettem; amit pedig nem értem be, nem fogtam fel, nem éreztem át, azok a transzferár nyilvántartások képezték énemnek valamiféle távoli kihelyezkedését.

2012. március 26., hétfő

A transzferár nyilvántartás filozófiája

Minden létező valós és képzetes összetevőből áll; ezek együttesen alkotják a létezés transzferár teljességet. Az egymástól nem függetleníthető és egymást nélkülözni nem tudó összetevők egyetlen transzferár nyilvántartást alkotnak. A két összetevőnek az egészben való részvételét saját mértékük és intenzitásuk határozza meg. Megfelelően nagy mérték és erős intenzitás dominánssá teheti az összetevők valamelyikét, így egyes transzferárak inkább valóságosaknak, míg mások inkább képzetesnek mutatják magukat. Mint ahogy a nyilvántartások között az egészben, úgy az összetevőkön belül a mérték és az intenzitás között egyszerre van egyensúly és mozgás; ezért a transzferár nyilvántartás egyfelől bizonyos állandóságot mutat saját valóságosságát és képzetességét illetően, másfelől időben változónak bizonyul. Ily módon minden transzferár nem csupán egyszerre valós és imaginárius, hanem ezen kettősségében egyszerre statikus és dinamikus, és magában foglalja a harmóniát csakúgy, mint a diszharmóniát. Mindezeket dologegészként és immanensen tartalmazza, tehát nem külön mint valóságos, és nem külön mint képzetes, hanem együtt, mint a transzferár nyilvántartás komplex létezése.

2012. március 25., vasárnap

Transzferár nyilvántartás - offenzíva

Öveket bekapcsolni! - Indul a Transzferár-kommandó

Ezúton jelentem be, hogy elindítottam SEO-offenzívámat: 12 blogomat és 10 egyéb webhelyemet új hadrendbe állítottam abból a célból, hogy egy újabb hullámban a támogatott oldalt - transzferár nyilvántartás - előrébb mozdítsam a Google-listán. (Pozíciója december óta: 2-4. hely.)

Az akció lényege a következő.


Előzmény, mérlegelési szempontok:

2011 szeptembere óta optimalizálom a céloldalt, de az első hely elérése mindeddig nem sikerült, holott lassan fél év telt el azóta, hogy az oldalt a 11. helyről elkezdtem felhozni (jelenleg a 2. - google.com - illetve a 3. - google.hu) . Igaz, az utóbbi hónapokban inkább csak a pozícióban tartás volt a célom.

Hiúsági okokból azonban mégis megkísérelném a csúcsra juttatást. Ezért most kidolgoztam egy eddig nem alkalmazott stratégiát és ezzel próbálok hatást elérni. A dolog azért kockázatos, mert ezzel az egyirányú "támadással" egyéb oldalaim pozícióját veszélyeztetem. Eddigi jól bevált harcmodorom az volt, hogy szinte minden oldalamról minden más oldalt linkeltem, így ezek összefonódva együttesen igen jelentős SEO-potenciált képeztek, de az egyes webhelyek hadereje megoszlott a gyakran százas nagyságrendben sorakozó linkek között. Most radikálisan csökkentettem az egyes oldalak kimenő linkjeinek a számát, ami ugyan azt jelenti, hogy a céloldalra küldött támogatás nagyban erősödik - de hosszú távon jelenti azt is, hogy a többi oldalam ereje a körbelinkelések megszűnése miatt hosszú távon viszont esni fog. És mivel ezek mindegyikéről éppen a céloldalra küldött link is szerepel, így a végeredmény akár negatív is lehet. Emiatt az offenzívát nem szabad hosszú ideig folytatnom, semmiképpen nem akarom bevárni, hogy a jól kitalált és rengeteg munkával felépített rendszerem "beroppanjon"- épp csak most a "körkörös" haderő helyett egy rövid, de koncentrál és célirányos akció lép érvénybe.

 Kivitelezés

Miután a 12 kiválasztott blogomon - ezek 3-as és 4-es PR-értékkel rendelkező erős webhelyek - radikálisan csökkentettem a kimenő linkek számát, mindegyiket új poszt közzétételével frissítem és mindegyikükön a korábbinál szaporább posztolásba kezdek. Van köztük olyan, amelyet még havi gyakorisággal sem frissítek, most viszont heti két-három posztot is közzéteszek - ezzel kiprovokálom a Google-frissítéseket, így a megújított linkrendszer mozgásba lendül.

A kiválasztott statikus oldalak a második héten állnak rendbe (ezek is minimum 3-as PageRank értékűek), ekkor az operatív blogokról küldött friss linkekkel remélem aktivizálni őket (azaz a Google-frissítést kiprovokálni). Szerepük, hogy miután a blog-invánzió lecseng, addigra stabil háttérerejükkel járuljanak hozzá a remélt eredmény eléréséhez és megtartásához.

Bízom a sikerben.

2012. március 17., szombat

Nevem a Google keresőben

Honlapoptimalizálás - Balla D. Károly névre - seo

Saját nevemre évek óta a bdk.blog.hu oldalát adja ki a Google, azt, amelyikre életrajzomat helyeztem el. Ez voltaképp jó így, bár ezt a posztot ritkán frissítem, így időről időre el-elavulnak adatai. Időnként megpróbálok egy-egy másik helyet felhozni, de kevés sikerrel. Valószínűleg sok idegen helyről linkelték be életrajzomat, ezért előző meg blogom még a wikipédiát is.

Most mégis teszek egy kísérletet egy vadonatúj, igen egyszerű oldal bejáratására. Lássuk, mire megyek vele: BDK - Balla D. Károly

2012. március 2., péntek

Régi-új honlapok optimalizálása

A legjobb hír, hogy a valamiért eddig a Google részéről mostohán kezelt és emiatt a forgalomból már-már kivont SEO-célú honlapom megkapta a 3-as PageRank értéket, így most újra teljes gőzzel részt vehet a munkában. Mi több, előfordulhat, hogy fő keresőoptimalizáló blogommá teszem. Most mindenesetre két linket innen is küldök rá:


1) Tokaji bor

Igazából ezzel az oldallal eddig nem sokat foglalkoztam, mégis meglepően szépen teljesít. Egyfelől a kulcskérdésre - tokaji bor - ott van az első Google-táblán, másfelől szép lassan 3-as PageRank értéket kapott. Így hát nagyon is kijárt neki egy kis gondoskodás. Kicsit kipofoztam hát, új képek, linkek, hirdetések kerültek rá. Tűrhetően fest. Talán egyszer majd fizetett hirdetés, reklám, link is kerül rá. Rábukkanni mindenesetre most már elég könnyű.



És akkor még vannak ilyenek is: Tokaji bor | Tokaji bor marketing | Токайское вино

2) Agykontroll

Agykontroll - Miközben a transzferárak témájában igen jól szerepelnek oldalaim és a megbízóm oldala a kérdéses találati listán újra a 3. helyre került (de úgy, hogy a második a saját blogom), aközben új oldalakkal is próbálkozom. Nem titkolom: feltett szándékom, hogy jövő ilyenkorra, azaz 2013 tavaszára legfőbb kereseti forrásommá tegyem SEO- és keresőmarketing munkáimat, ezért egy-két témában új oldalt indítottam. Ezeket folyamatosan optimalizálva szeretném elérni, hogy a jó Google-szereplés okán reklámhordozóvá, illetve linkmarketing szempontjából hasznosíthatóvá váljanak. A korábbi SEO-bázisomról már beszámoltam, most azon dolgozom, hogy egyfelől a különböző helyeken létesített SEO-oldalakat egybelinkeljem, rendszerbe állítsam, másfelől főleg ezek révén a fentebb említett tematikus szájtokat felértékeljem. persze én az ilyen munkát soha nem tekintem formális technikai feladatnak. Ha a tét a Budapest Kaszinó találati lista megcélzása, akkor naná, hogy rá kerül a Pesti Nemzeti Kaszinó története, ha pedig a téma az általam eléggé lenézett agykontroll, akkor kis irodalmi viccet is csinálok a dologból. Egy regényrészletemet agykontrollosítottam...

Keresőmarketing - Agykontroll