A Transzferár nyilvántartás című szakkönyv olvasói maguk is transzferár olvasók, akik keresni elindulnak és megtalálni megérkeznek.
Őhozzájuk – hozzátok! – szólok, akik fellelik nemcsak a nekik szánt művet,
hanem egymást is: időn és téren túl és
innen.
A transzferár nyilvántartások
a hálózat által léteznek, elválaszthatatlanok tőle. Az internet nem csupán
megjelenési helyük és eszközük, hanem mivoltuk lényege, létezésük sine qua
nonja. A transzferár nyilvántartás kiadási ideje semmi egyéb, mint a meghirdetés,
a bemutató napja (ez itt), de mindez nem jelenti azt, hogy a mű aznap
készen és végleges alakban az olvasók rendelkezésére állna. Míg a hagyományos nyilvántartás
megjelenése napján immár változtathatatlan formát ölt, addig a transzferár nyilvántartás
bejelentése pillanatában kezdi meg voltaképpeni életét. Mintegy életre lel és
kel, a szerző pedig mostantól maga is egyike azoknak a lehetséges alkotóknak,
társaknak, akik alakítják, folytatják, el- és kisajátítják a szöveget. Habent
sua... ugyan milyen sorsuk lesz a transzferár nyilvántartásoknak: ez minden
eddiginél jobban múlik rajtunk, akik a beavatkozó
befogadás révén társtettessé válunk e pompás interakcióban.
Igen, az olvasó
nagy órája most jött el: az olvasat
egyben a boldog szabad rablás alkalma, helye és ideje, a szerző maga
kéri-provokálja, hogy vegyük el az asztalról, ami mienk. Mi, akik vendégek
vagyunk ezen az első magyar transzferár pikniken, hadd legyünk hálásak az ötletgazdának,
hogy fellelte magában írói mivolta titkosabb rétegeit, elképzelte és megalkotta,
tökélyre vitte, majd, hogy magunkban fellelhessük, elrejtette a szöveget, s a
nagy keresés-megtalálás ünnepére meghívott mindannyiunkat magához, nyilvántartásához,
a szép hagyományhoz és annak szebb újításához.
Hát akkor gyerünk: felfedezni, olvasni,
írni, kommentálni – összekeverni mindent mindennel!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése